Megtapasztaltuk újra, minden eddiginél mélyebben, a Jóisten mérhetetlen szeretetét, irgalmát, a közös ima, a hit és az emberi összefogás óriási erejét. Visszakaptuk gyermekünket, Somát, olyan állapotból, olyan gyorsasággal, ahonnan és ahogyan kevesen jönnek vissza. Mindezek jegyében született ez az oldal és annak a leírhatatlan örömnek a kifejezésére, megosztására, amit nem tarthatunk magunkban. Dicsőség Istennek és hálás köszönet a budaörsi mentősöknek, a Tűzoltó utcai kórház orvosainak, ápolóinak, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórház orvosainak, ápolóinak és munkatársainak, nagycsaládunknak, barátainknak, ismerőseinknek és valamennyi ismeretleneknek, akik szívükben hordoztak, hordoznak minket és bármilyen formában támogattak bennünket. (2012 .január)Hugauf Árpád és Piroska, gyermekeik Marcell, Sára, Soma és Lotti
Egyedül járok
Tegnaptól elkezdtem egyedül járni a folyosón. Néha még érzem, mintha dőlne a világ, de akkor megtámaszkodok. Elkezdődtek a foglalkozások. Új tantárgyaim: ergoterápia, zeneterápia, logopédia és gyógytorna. Emellett az iskolai főtantárgyakat is tanulni fogom. A baj csak az, hogy egyedül vagyok az "osztályban", ezért minden órán nekem kell felelni...:-/ Magyart és történelmet egy tanár bácsi, matekot meg egy tanító néni fogja tanítani, ezért már be is hozták szüleim az összes iskolai cuccomat. Akit eddig megismertem itt, mindenki nagyon kedves volt.
Tegnap Wii-vel is játszottam, teniszeztem és bowlingoztam, de ezt elég hamar meg lehet unni.
Este beszéltem telefonon Csaba atyával is. Azt mondta, hogyha meggyógyulok, akkor elmehetek vele nyáron vizisíelni a Velencei tóra. Ez nagyon tetszik!
Most reggel, amíg nem kezdődik el a nap, Norbival társasozok, várom anyát, apa meg buzgón írja a blogomat, vagy micsodát...:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése