Hatodik nap

Ma segítséggel felálltam és délelőtt is, délután is egy-egy fél kört sétáltam az ágy körül. Lassan, kicsit szédelegve, de megtettem az első lépéseket. Tudom hogy ettől gyorsabban gyógyulok. Közben elolvastuk apával újra az összes levelet, amit az iskolatársaimtól kaptam, több mint 30 db-ot. Nagyon örültem nekik! Állítólag tegnap anyával is végigolvastuk, de valahogy erre nem emlékeztem. Viszont anyáékat már megismerem, és már nem látok mindent duplán.

Csütörtökön még azt mondtam, hogy "rohadt vacak, hogy beteg vagyok". Ekkor még tele voltam vezetékekkel, csövekkel. Pénteken már jobban éreztem magam, csak a fejem fájt mindig és szédültem. 

Szüleim csodának élik meg a gyors gyógyulásomat...:) Ahogy elmesélték, hétfőn még az volt a biztos pont, hogy "nem vagyok agyhalál közeli állapotban", aztán keddre sajnos romlott az állapotom. Szerdán - még lélegeztető gépen -  kinyitottam a szemem és alig hallható hangon tudtam pár szót mondani. Csütörtöktől pedig óráról órára jobban lettem, lekerült rólam a csövek nagy része. Péntekre már az összes gépet leállították. 

Most várjuk a pénteki EEG leleteket és ha kedvezőek, akkor a tervek szerint elhagyhatjuk a következő hét elején nem csak az intenzív osztályt, hanem egyből átmehetünk a Bethesda Kórházba rehabilitációra. Úgy tapasztaljuk, hogy azért lesz bőven feladat velem ott is. Küzdünk még emlékezet-kieséssel, általános gyengeséggel és azzal a bizonytalansággal, hogy a hosszú oxigénhiány milyen sérüléseket okozott az agyamban.

Fentiekkel és ezzel a két képpel tanúságot szeretnénk viszont tenni, hogy szüleim, testvéreim, rokonaim, iskolatársaim, egyéb barátaim és sok-sok ismeretlen ember imája, akik Miskolctól Bécsen keresztül Olaszországig* egy emberként fohászkodtak a Teremtőnkhöz gyógyulásomért, meghallgatásra találtak és bízunk a teljes gyógyulásban. 

Ezúton is köszönöm a sok segítséget, támogatást, testi, lelki megerősítést, amellyel el lettem én is, meg családom is halmozva.  Anyáék mesélték, hogy nagyon jólesett nekik esténként a meleg étel. Csodálatos érzés ilyen barátok között élni. Hálásan köszönöm további imáitokat is. 
Sok szeretettel:
Soma


Ui.: Ha ide kattintasz, akkor tudsz nekem itt is üzenni, én meg apával esténként tudok Neked majd válaszolni, ha tetszik az ötlet.


(*Egy héttel később már Ausztráliától az USA-ig...)